Ad�l �s L�da, avagy Arab-rab a Vil�g k�r�l

Esett az es�, eshetett,

De �r�kk� nem hullhat.

A felh�k felett mindig k�k az �g,

Ahol a l�t�hat�rt a f�ny �ri ott �g.

Ott �g a Tisza parton,

Most kezd�dik el furcs�n.

A pillanat m�ve az eg�sz d�lib�b,

Szinte m�r vagy ezer �ve ismerlek legal�bb.

T�ged ezer �ve ismerlek,

M�g is el�sz�r 4 �ve l�ttalak.

A sarkon balra fordulv�n nem tudom,

Nem tudhatom melyik utca j�rd�j�t j�rom.

A k�lvil�g nem l�nyeg,

Csak egy k�perny�n szeml�lget.

Lehetett volna a Szahara, a Himal�ja,

De az �n f�lem csak a te szavadat hallja.

Aut� �s t�csa nem akad�ly,

Mert cs�nak al� j�het a dag�ly.

Mindegy hova sodor az utca v�g�re,

Hogy van id�m lapozni a k�nyvem elej�re.

Hajtogatom, gy�r�m a lapot,

Azt amit a t�voli sors k�lcs�n adott.

L�tom a f�nyt a s�t�ts�gben amint vak�t,

L�tlak T�gedet, amint a f�ny foltokat tiszt�t.

A vil�g kiz�rva v�r,

Itt a kulcs tess�k, tied a z�r.

Amit Te adt�l az minden val� f�ldi,

Amit �n adtam az csak egy morzsaszemnyi.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s